Bringázás a Nivegyben: Mencshely-Szentantalfa

Ha a fordítottja a völgy kaptatója, akkor ez a völgy legjobb lejtője. Nemcsak azért, mert hosszú, és többnyire jól belátható, hanem azért is, mert a burkolat pompás, nem ráz, nem fenyegetnek veszélyes repedések, padka letörések és egyéb buktatók. 

Ámde! Légy észnél! Valamikor réges-régen az Óbudavár előtti kijelző nem az mutatta, hogy 40! Lassíts!, hanem a sebességedet is kiírta. Sose felejtem az 58-as számot, amit tizennéhány éves fiamnál kiírt, én meg csak rongyoltam mögötte üvöltve, hogy lassítson már, de hiába. Másképp szólva, itt cudarul be lehet gyorsulni, és elég egy meglepetés, vagy egy rossz mozdulat ahhoz, hogy mint a kacsakő pattogj az aszfalton. 

Két fő ellenséged van ezen a helyen. Az egyik a pazar kilátás, ami elvonja az ember figyelmét, a másik Óbudavár pezsgő kutya- és gyerekélete. Rozsda és Szuszi rendszerint az út szélén tanyáznak az aktuálisan árnyékos oldalon, és bár remekül vannak trenírozva az átmenő forgalomra, olykor-olykor keresztezik az utat, ha másért nem, akkor azért, mert délelőtt nem ugyanaz az árnyékos oldal, mint délután. Óbudavár emellett igazi nagycsaládos nyaralóhelyszín, nem véletlen a falu elején a 40-es tábla, ha labdát látsz az úton, kisvártatva rohanó gyerek is követi majd.